Dorning Henrik (Polgárdi, 1880. febr. 24. – Csömör, 1960. febr. 16.): rendőrtiszt, rendőrségi szakíró, ornitológus.
1896-1901
között a bp.-i tudományegy.-en végezte tanulmányait, 1907-ben jogtudományi
doktori oklevelet szerzett. 1897-től a bp.-i államrendőrség díjnoka, 1901-től
rendőrgyakornok. 1908-10-ben mint helyettes vezette a bp.-i rendőrségi
gyermekbíróságot, 1913-18-ban mint főkapitányi titkár a személyi, fegyelmi és
szervezési ügyek előadója volt a főkapitányságon. 1918-20-ban a bűnügyi osztály
csoportvezetője, 1920-22-ben a Belügyminisztériumba beosztva teljesített
szolgálatot, s részt vett az államrendőrség megszervezésében. 1922-ben c. bp.-i
főkapitányhelyettes, 1924-ben tényleges főkapitányhelyettes lett. 1922-től
1928-ig a rendőrség országos szaktanulmányi felügyelője és a rendőrtiszti
tanfolyamok vezetője. 1928-1934 között a bp.-i rendőrfőkapitányság bűnügyi
osztályát vezette. 1932-34-ben a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Bizottság
alelnöke. 1934-ben nyugalomba vonult. Büntetőjogi és rendőri tanulmányokon
kívül jelentős ornitológiai tanulmányokat is írt. – F. m. Külföldi rendőrségek.
A német, osztrák és francia rendőrségek szervezete (Bp., 1916); Optika a
nyomozás szolgálatában (Bp., 1916); A rendőrség intézményének fejlődése,
különös tekintettel a m. kir. áll. rendőrségre és a m. rendőri szakoktatásra
(Bp., 1923; németül: Bp., 1926); A büntetőjog tankönyve (Varga Lajossal, 13.,
jav. kiad., Bp., 1942). – Irod. Keve András: Vasvári Miklós, Vönöczky-Schenk
Jakab és D. H. (Állattani Közlemények, 1961).
Megjegyzések
Megjegyzés küldése